VISSZA A NYITÓOLDALRA FŐOLDAL

Arrow up
Arrow down

Királyhalom

 

cimer

 2006-ban Domaszék egy úgynevezett Interreg pályázatot kívánt benyújtani az új osztásban kiépítendő szennyvízhálózat megvalósításához. A pályázat feltétele volt, hogy egy határon túli település is készítsen pályázatot. Így vettük fel a kapcsolatot Királyhalommal. A pályázat benyújtásának feltétele együttműködési megállapodás volt. Ennek alapján azonban a két település szoros kapcsolatot tartott fenn, meghívtuk és részt vettünk egymás rendezvényein. Többször látogattuk meg a Királyhalmi Helyei Közösséget, illetve voltak nálunk is a község küldöttei, lakói. Ez alapján született meg a képviselő-testület 329/2006. (XI. 30.) Kt. sz. határozata arról, hogy testvér-települési kapcsolatot létesít Királyhalommal. A Megállapodás ünnepélyes aláírására 2007. július 21-én a Domaszék Község fennállásának 55. évfordulója jegyében rendezett Falunapon került sor.

kiralyhalom megallapodas

 kiralyhalom megallapodas 1

Pék János és Kispéter Géza Polgármester Urak aláírják a testvértelepülési megállapodást

Az eseményen községünk két másik testvér-települése: az erdélyi Lövéte és lengyelországi Wolbrom küldöttei is jelen voltak. Tekintve, hogy a velük kötött testvér-települési megállapodás aláírása óta mindhárom településen voltak választások, melynek eredményeképpen mind a képviselő-testületek összetételében, mind a polgármesterek személyében változás történt, mindkét testvér-településsel záradékkal láttuk el a korábbi megállapodást, megerősítve azt és kinyilvánítva, hogy az eddigi eredményekre építve a kapcsolatainkat tovább kívánjuk fejleszteni.

A KIRÁLYHALOM Helyi Közösség - Bácsszőlős területén alakult, határai: - északon a Szerb Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti határ, - keleten az országhatár és Horgos település, - délen az E-75-ös út, majd a Kőrös-patak a Ludasi-tóig,- nyugaton a Ludasi-tó és a Kőrös-patak az országhatárig.

Királyhalom valamikor homokpuszta volt. Az Árpád-házi királyok korában ez a terület már lakott volt, ezt bizonyítja a Szelevényi-erdő közelében található Templom-domb, ahol feltehetően egy 1230 körül épült templom romjaira bukkantak. Egy 1502-ben kiállított Birtoklevélben említik először ezt a vidéket, amely a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett. 1749-ben Kárász Miklós vásárolta meg a Királyi Kincstártól ezt a területet, amelynek akkor Szent-Péter Puszta volt a neve. 1772-ben betelepítette Heves-, Pest-, Bács- és Nógrád-megyéből érkezett jobbágyokkal. Itt akkor három tanya ill. major létezett:a Szelevény, a Rózsa és a Pörös major. A Rózsa majorról kapta a település a Rózsaháza nevet, majd Királyhalom, utána pedig Bácsszőlős lett. 2003 óta magyar nyelven újra Királyhalomnak (Kraljev breg) nevezik, szerb nyelven megmaradt a Bácsszőlős (BačkiVinogradi) elnevezés. Királyhalom nevének története a következő: Ferenc-József Császári és Királyi méltóság 1883 októberében vonattal a 113-as őrházig utazott, innen pedig hintóval folytatta az útját Ásotthalomig, az Erdészeti Szakiskoláig. Ennek emlékére 1890-től a 113-as őrházat Hatósági Rendelettel ''Királyhaom'' néven vasúti megállóvá nyilvánították. 1912-ben épült fel a ''Nagy Iskola'', ahol a templom felépüléséig (1940) minden hónap 4. vasárnapján misét szolgáltattak.

kiralyhalom 1

 A falu a fejlődését a vasúti megállónak és a ''filoxera'' megjelenésének köszönhette. A ''filoxera'' (egy szőlőt támadó rovar) hatástalan a homokon, ezért itt a szőlészet fejlődésnek indulhatott. Az első szőlészek Heinrich József és Szobonya Bertalan voltak. Szobonya Bertalan megszervezte a ''Helyközséget'', majd a Gazdakört, melyet 1941-igvezetett. 1946-ban Kormányrendelettel Királyhalom a Bácsszőlős nevet kapta és önállóközség lett. 1941-ig itt állították elő a ''pezsgőt'', melyet a borokkal együtt Bécsbe is szállítottak. Egyidejűleg az állattenyésztés is fejlett volt, elsősorban a trágya végett, amire a szőlőnek szüksége volt, s a ''Vinogradar'' Szövetkezet is eredményesen működött. A lakosság lassan áttért a gyümölcstermesztésre, és messzeföldön ismertté váltak az almatermesztésrévén. 1947-1952-ig Bácsszőlős Ludaspusztával együtt községet alkotott. 1952-től Palics, Ludas és Királyhalma községek egy új községet hoztak létre, Palicsot.1952-ben vezették be a vezetékes áramot. 1956 május elsején megnyílt a faluban a mozi, melyet Horváth Mátyás vezetett.1963-ban elkészült a mai iskola épülete.

kirlyhalom 2

1968-ban alakult meg a Helyi Közösség Tanácsa, s ismét önálló helyi közösség lett Királyhalma. 1969-ben elkészült az egészségház. 1971-1979-ig szakaszonként kiépült a falun áthaladó aszfaltút. 1972-ben új épületet kapott a posta. 1973-ban bevezették a vezetékes ivóvizet. 1974-ben a posta régi épülete (ami a helyi Önkéntes Tűzoltó egyesület tulajdona volt,amíg az létezett) a Helyi Közösség, ill. az Önkormányzat tulajdonába került. Ma is itt működik a Helyi Közösség. A falu történetét Dr. Horváth Mátyás dolgozta fel, a monográfia címe: ''Királyhalma múltja''. 2002-ben jelent meg. Királyhalmának ma kb. 2000 lakosa van, elsősorban gyümölcstermesztéssel és mezőgazdasággal foglalkoznak.

spacer module

 

domatv V4 yellow 1

konyvtar online 

 


5 White logo on black 106x75 

 

domatv1  domatv youtube 

Hírlevél feliratkozás